A mai Pest megyei település, Erdőkertes, eredetileg Erdőváros néven indult útjára a 20. század elején. A név nem véletlen: a környék jellegzetes fás-mezős vidéke, a vasúti kapcsolat lehetősége, és a főváros közelsége ideális hátteret adott egy kertvárosi település kialakulásához.
A térség sokáig a váci püspökség birtoka volt, kisebb részben pedig a veresegyházi gazdák hasznosították. Az igazi átalakulás a 1900-as évek elején kezdődött, amikor Róheim Sámuel megvásárolta a területet, és parcellázásba kezdett a Nyíres és Topolyos elnevezésű részeken. Célja az volt, hogy építkezésre alkalmas telkeket kínáljon azoknak, akik a főváros zajától távolabb, de mégis elérhető közelségben szerettek volna letelepedni.
1911-ben megindult a villamos vontatású vasút menetrend szerinti közlekedése, ami új korszakot nyitott a település fejlődésében. A „Erdőváros” név is ekkoriban született, utalva a zöld környezetre és az új, városias jellegű életformára. Később azonban a név módosult: az Erdőkertes elnevezés a természeti karakter és a kertvárosi arculat ötvözéseként vált hivatalossá, és máig ez őrzi a község identitását.
A két világháború közötti időszakban az intézményes élet is megindult: 1928-ban felépült a kéttantermes iskola, amely a mai Neumann János Általános Iskola elődjének tekinthető. A Roheim-kastély, amely előbb vendégek szálláshelye, majd gazdatiszti központ volt, szintén ebben az időszakban vált a település meghatározó épületévé.
Földrajzi elhelyezkedés és mezőgazdasági múlt
Erdőkertes a Gödöllői-dombság északi peremén, a Veresegyházi-medence déli részén fekszik, Pest vármegyében, Budapesttől mindössze 30 km-re északkeletre. A település domborzata változatos: enyhén hullámos síkságok, homokos-löszös talaj, valamint erdősávok és rétek tagolják a környéket. A község tengerszint feletti átlagos magassága 180–210 méter között alakul, míg legmagasabb pontja kb. 225 méter, a délkeleti határ közelében. Természetközeli fekvése, valamint a Veresegyház–Vác vasútvonal közelsége stratégiai előnyt jelentett már a 20. század elején is, különösen az ingázók és nyugalmat kereső városlakók számára.
A népesség alakulása
Erdőváros, a későbbi Erdőkertes népessége az elmúlt évszázadban jelentős átalakuláson ment keresztül, amely szorosan összefügg a térség Budapest-közeli fekvésével, közlekedési kapcsolataival és a társadalmi-gazdasági változásokkal.
A 20. század eleje – kis lélekszámú település
A 1900-as évek elején Erdőkertes (akkori nevén még Erdőváros) alig néhány száz főt számlált, döntően mezőgazdaságból élő lakossággal. A helyi életmódot a kiskertes gazdálkodás, az önellátás és a közeli piacokhoz való kapcsolódás határozta meg.
1945 után – lassú növekedés
A második világháborút követően a lakosság száma lassan növekedni kezdett. A szocialista korszakban ugyan nem történt nagyarányú iparosítás vagy városiasítás, de a telekspekuláció és a nyaralóövezetként való hasznosítás már megindult. Többen kezdtek kiköltözni Budapest zajából, főként nyaranta.
1990-es évek – fordulópont
A rendszerváltás után Erdőkertes valódi agglomerációs célponttá vált. A lakosságszám 1990 és 2000 között ugrásszerűen nőtt, amit a kedvező telekárak, a természetközeli környezet és a vasúti közlekedés is támogatott. A 90-es évek közepére a település meghaladta az 1000 főt, és az ezredfordulón már több mint 2000-en éltek itt.
2000–2020 – rohamos növekedés
A 2000-es években Erdőkertes az egyik leggyorsabban növekvő község lett Pest vármegyében. Az új lakóparkok, a családi házas övezetek és a fiatal családok betelepülése miatt a népesség megduplázódott, majd megháromszorozódott.
2020-ra Erdőkertes népessége meghaladta a 7 000 főt, és azóta is növekvő tendenciát mutat – igaz, már mérsékeltebb ütemben.
Demográfiai jellemzők
Fiatalos település: A kiköltözők többsége 30–50 év közötti, gyermekes család. Kiegyensúlyozott nemi arány, magas iskolázottsági szint az országos átlaghoz képest. Erős ingázó réteg: Sokan járnak dolgozni Budapestre, Veresegyházra vagy Gödöllőre.
Év Népesség (fő)
2001 – 5 543 fő
2011 – 7 307 fő
2015 – 7 543 fő
2017 – 8 248 fő
2018 – 8 563 fő (év végi adat)
2021 – 9 338 fő
2022 – 9 363 fő (népszámláláson alapuló adat)
2023 – 9 863 fő (háztartásstatisztikai becslés)
2024 – 10 103 fő (2020–2025 közötti fejlemény; lakosságstat)
2025 – 10 361 fő (becsült érték)